A reptér történetét a Wikipédián megtekinthetitek, nem célunk erről regényeket írni, megtették ezt már mások, akit érdekel olvassa el alább. Ezzel a bejegyzéssel saját tapasztalatainkat, élményeinket szeretnénk megosztani veletek.

 A repülőtér jelenlegi helyén már az 1940-es években is volt ideiglenes katonai repülőtér, azonban 2000 méteres szilárd burkolattal csak 1950-ben látták el. 1961-ben az addig ott állomásozó magyar 47. repülőezred áttelepült Pápára, Sármellékre pedig egy szovjet repülőezred (515. vadászezred) érkezett. A kifutópálya az 1965-ös hosszabbítás során érte el jelenlegi méretét, ekkor lett 2500 x 60 méteres. Ez után érkeztek csak meg ide az első MiG-21-esek, addig csak MiG-19 és 17 típusú gépek állomásoztak itt.

A repülőtér 400 hektárnyi területén felépített lakótelepen egy teljes orosz repülőezred, valamint a kiszolgáló egységek – és a katonák családtagjai – éltek, a környező településektől lényegében elzártan. 1990-ig kb. 45 repülőgép állomásozott folyamatosan Sármelléken, melyeknek típusaMiG–21-es (1975-ig), MiG–23-as (1989-ig), illetve MiG–29-es volt. A szovjet légierő utolsó egységei 1990. október 4-én hagyták el a bázist. A szovjet repülőtér és az itt települő ezredek életéről Vándor Károly, a téma kutatója részletesen írt az Aranysas repülő szaklapban, illetve Légierő társbérletben című könyvében. A kutató számos, egykor titkos fotót is publikált, ami tovább segítette a repülőtér múltjának feltárását.

A volt szovjet katonai bázis területén lévő repülőtér 1991 tavaszától üzemel polgári repülőtérként. A kivonulás után a Mikromatika Holding kibérelte a repülőteret és azonnal megkezdte annak átalakítását, hogy alkalmassá tegye a polgári forgalom számára.[4] Ez a társaság1994 őszéig üzemeltette a repülőteret, majd 1995 áprilisától az üzemeltetést átvette a Zalavár-Sármellék Airport Kft. A kft-t két közeli település – Zalavár és Sármellék – önkormányzata alapította azzal a céllal, hogy a későbbiekben a repülőtér tulajdonjogára is szert tegyen. A kft-ben üzletrésszel rendelkezik a Danubius Rt, amely szállodákat üzemeltet a közeli üdülőhelyeken, Hévízen és Keszthelyen.

2004-ben a regionális reptérfejlesztési alapból a Sármelléki repülőtér 300 millió forintos támogatásban részesült, amit a Balatoni Fejlesztési Ügynökség további 65 millió forinttal egészített ki. Ezen támogatás lehetővé tette, hogy a repülőtér megépítse a 24 órás működés feltételeihez elengedhetetlen beruházások egy részét. Ezen állami pénzen megtörtént fejlesztések után egy ír és magyar üzletemberekből álló befektetőcsoport lehetőséget látott a repülőtérben, és megvásárolta annak üzemeltetési jogát. A Cape Clear Aviation Kft. a környék turisztikai lehetőségeit felismerve, további közel 2 milliárd forint befektetésével teljes értékű nemzetközi repülőtérré fejlesztette a sármellékit, a minden igényt kielégítő utasterminált 2006 áprilisában adták át. Döntés született arról is, hogy 2007-ben egy újabb, több mint egymilliárd forintos beruházás keretében 2,5 ezer négyzetméteres cargo-terminált és egy 6 ezer négyzetméteres logisztikai központot is építenek. Ennek köszönhetően a DHL 2007 őszétől logisztikai bázist üzemeltet Sármelléken, ahova egy, az Exin (DHL Cargo) légitársaság által üzemeltetett Antonov An-26B, orosz gyártmányú teherszállító repülőgép fog közlekedni heti 5 alkalommal. 2008-as év végén a DHL bejelenti, hogy megszünteti sármelléki logisztikai központját.Ezek mellett a Ryanair, a repülőtér egyik kulcsfontosságú légitársasága bejelenti:nem kizárt az összes járat megszüntetése.

A repülőtérnek egy betonozott és egy füves kifutópályája van, illetve rendelkezik egy heliporttal is. A legfontosabb kifutópálya a betonozott (Rwy 16L-34R) 2500 m hosszú és 60 m széles. Rendelkezik éjszakai világítással és műszeres megközelítést segítő berendezéssel (NVFR, IFR), így rossz látási viszonyok között és éjszaka is használható.

2010-ben két országból három légitársaság repül Sármellékre, 7 desztinációval kötve össze a Balaton légikikötőjét.

2011-ben Lufthansa és a 2010-ben alakult Hamburg Airways charterek repülnek Sármellékre.

2012-ben Lufthansa és a Germania légitársasággal érkeznek charter járatok 7 országból.

Úgy kerültünk erre a helyre, hogy útbaesett, és ha már itt voltunk, akkor egye-fene bementünk. Megközelítése 76-os út, Sármellék, onnan a Dózsa György utcán ki. Autóval érkeztünk, behajtás engedélyezett, megtekintettük magát a terminált, ott a parkolóban parkoltunk. Aprócska kezdeményei fellelhetők a parkoló fizetőssé tételéből származtatott halovány jelek, a régi repedezett betonon a nagy semmiben egy-egy új, kar nélküli sorompókészülék...

A terminál megtekintése után, átgurultunk a lakótelepre, ott a házak közt álltunk meg.

Pár társoldal leírása azonban szerintem túlzó, a hely, mint érdekes és régi kincsekben gazdag célpont, nem igaz. Legalábbis mi nem találtuk annak. Az épületek a legteljesebb mértékben ki vannak fosztva, néhány helyen a biztosítéktáblákból még a biztosítékot is kitekerték... Vasáru szinte sehol sincs már. Alaposan kibelezve minden.

Célirányosan ide utazni, nagy remények érdekében szerintem nem éri meg. Útbaejtése ajánlott, mert hát mégis egyedüli az ilyen, de a fővárosból lebuszozni és gyalagolni csak idő- és pénzverés.

Képek a Picasa albumunkban találhatók.